Ahogy a lányok szépen szétszélednek, kicsit kényelmetlenül kezdem el magam érezni. Valahogy ha szóba került együttesünk, általában én voltam az utolsó, aki az emberek eszébe jut. Bár ezt így senki se mondta még ki, én tudom és érzem is. De ez van. Egyedül tánctudásom az, amivel talán egy picit kiemelkedhetnék közülünk... Ha mernék. De nekem ez így egyelőre jó.
- Meglátogatjuk a pultot? - kérdezi mosolyogva Min Shi. Megkönnyebbülten felsóhajtok, majd mosolyogva bólintok. örülök, hogy nem hagy magamra. Ígyhát ketten indultunk el a hosszú, fehér terítős asztal felé. Nem tudom, hogy akarunk is enni vagy inni valamit, mindenesetre legalább arra jó, hogy kezdjünk magunkkal valamit. Néhányan követnek minket, ahogy elhaladunk mellette. Ettől csak a hideg futkos a hátamon és kényelmetlenül érzem magam. Nem szeretem, ha megnéznek az emberek, ilyen méregetően pedig főleg nem. Végül elérjük az asztalt, ahol Minnie könnyedén felvesz egy pohár pezsgőt, egy másikat pedig felém nyújt.
- Nem gáz "egyedül" inni? - kérdezem, hanglejtésemmel helyettesítve a macskakörmöket. Min Shi csak felkuncog, majd poharát óvatosan enyémhez koccintva belekortyol az átlátszó folyadékba.
- Finom - jelenti ki elégedetten. Követem példáját, s nekem is jól esik a nedű. Bár a helyzet attól még zavar egy kicsit.
- Csatlakozhatunk? - érdeklődik egy udvarias és kedves hang, mire némileg meglepetten fordulunk meg. Egy magas, feltűnően jóképű fiú áll tőlünk nem messze, társaságában egy kicsit gyerekarcú fiúval. - Choi Siwon - mutatkozik be nekünk a fekete hajú, finoman meghajolva felénk. - Ő pedig a csapattársam Cho Kyuhyun.
A másik fiú szintén meghajol felénk, mi pedig viszonozzuk mind a meghajlást, mind pedig a bemutatkozást. Remek társaságnak bizonyulnak, s kellemesen elbeszélgetünk velük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése